h
0
Egy kis tudomány! Jó ha tudod!
2015. Már. 05.

Vajon hall-e a hal? A halak testfelépítését külsőleg vizsgálva hamar rávághatnánk, hogy „nem”., hiszen hallójárattal, dobhártyával egyáltalán nem rendelkeznek. De mint tudjuk a természet ennél azért jóval bőkezűbb és bonyolultabb ettől annyira csodálatos és sokszor ámulatba ejtő.

Tóth Henrik

A rendszeresen horgászók már tapasztalatból tudják, hogy a kiabálás, dobogás, csobogás, autó elhaladás, ajtócsapkodás után a halak megriadnak és csak nehezen csalogathatók vissza a horgászhelyünk közelébe. Nem véletlen, hiszen a halak egyáltalán nem süketek. Egyensúlyozó és hallószervvel rendelkeznek, amely a szem mögötti koponyarészben húzódik, amely összeköttetésben áll az úszóhólyaggal. A hangrezgéseket a víz közvetíti, ami a halak érzékeny bőrén, izomzatán, csontozatán keresztül jut el egészen az úszóhólyagig. Az úszóhólyag felveszi a rezgéseket és juttatja tovább a „belső fülbe”.

 

 

 A belső fül egy bonyolult hártyás zsákrendszer. Tömlőcskébe torkolló kerekded zsákocskából áll, elülső, hátsó és vízszintes ívjáratból. A három félkör alakú ívjárat tövénél ampullaszerű tágulatok folyadékába nyúlnak bele az érzéksejtek (receptorok) érző-szőröcskéi, amelyek a hallóideg útján közvetítik az agyba a hangingerületet. A zsákocska és a tömlőcske érzékszőreihez apró kis csont-rögöcskék, hallókövek ún. otolitok illeszkednek. A hal testének térbeli elmozdulásakor a folyadékban úszó, kis lencseszerű csontocskák a központi idegrendszer útján a hal egyensúlyát szabályozzák. Ezen csontok sérülése, fertőzése esetén a hal nem lesz képes a vízben egyensúlyát megtartani, ami a pusztulását eredményezi.

 

A pontyféléket és harcsaféléket összefoglaló Ostariophysi alrend halainál a nyakcsigolyák két oldalán elhelyezkedő Weber-féle csontocskák közvetítik a hangrezgéseket a kétoldali belső fülhöz. A két belső fület összekötő csatornában lévő folyadék közvetíti azután a rezonáló rendszer hangrezgéseit a hallókövekre, s utóbbiak átvett rezgései az érzősejteket ingerelve keltik a hallás érzetét. A Weber-csontocskákkal nem rendelkező halak úszóhólyagja vagy közvetlenül a belső fülig nyúlik, ahhoz kapcsolódik, vagy ez a kapcsolat hiányzik.

 

Kutatások bizonyították, hogy a hallóképesség a halak többségében csak 5-7 hónapos korukra fejlődik ki, és halfajonként eltérő a magas és mély hangok megkülönböztető képessége. Míg a pontyfélék az 1700-5000 Hz tartományú hangokat képesek érzékelni, addig a törpeharcsa a 13000 Hz-es hangokat is képes felfogni.

 

Felhasznált forrás: Magyar Horgász Enciklopédia

Tóth Henrik

Név: Tóth Henrik

 

Horgászmódszer: feeder, match, „rakó".

Kedvenc hal: ha békés, akkor jöhet bármi.

A horgászatról: A horgászat fogalma számomra a természettel kialakított kölcsönös harmónia, amelyben az egyensúly csakis akkor tartható fent, ha teszünk is annak érdekében.

Magamról: Horgászni gyerekkoromban kezdem el, amikor a mogyoróbotos, parafaúszós kanális pecák a kötelező csínytevésekkel párosultak. Akkoriban még egy-egy horgászat elképzelhetetlen volt a barátok a kedvenc kutya és a szülői aggodalmak nélkül. Ezek a feledhetetlen élmények és az apróbb sikerek ösztönöztek arra, hogy hódoljak eme szenvedélyemnek a mai napig. A finomszerelékes horgászat megszállottjaként előszeretettel töltöm az időm match-, feeder, valamint rakós bot társaságában a parton. Az álló-, és folyóvizeket egyaránt kedvelem, szívesen látogatom a helyi, valamint a környező települések horgászvizeit, az időjárási viszonyoktól függetlenül. Számos horgásszal egyetértésben vallom én is a „fogd meg és engedd szabadon" elvet.

Amikor megkérdezi tőlem valaki, hogy „mit szeretek a horgászatban", csak azt tudom neki javasolni:
„El kell jönni, meg kell tapasztalni, és meg fogod érteni"...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Egyéb szerző
horgászat
Kocsis László
horgászat
Hodula Tamás
horgászat
Carp Zoom tesztcsapat
horgászat
Végh Tamás
horgászat
Bakos Bálint
horgászat
Lehoczki Péter
horgászat
Ruff Tamás
horgászat
Felhőkép
Hőtérkép
Széltérkép