Wobblerekkel süllőre
A Strike Pro wobbler már kiakadt a szájából, de a fénykép sikerült!
A süllő horgászatánál hatványozottan fontos az a mondás, hogy legfontosabb a helyszín megválasztása! Főleg ez az állítás a nappali időszakban él, hisz fényben a süllő megbújik rejtekhelyén, és amikor kezd a fény gyengülni, vagy teljesen megszűnni, akkor kezd el vadászni. Nap közben akkor tudjuk becserkészni, ha a rejtekhelyén kínáljuk fel csalinkat. Fontos még az évszak is, hogy mikor horgászunk rájuk, én most a lehűlt, hidegebb vizek horgászatakor tapasztalt lehetőségeit próbálom vizsgálgatni. Mind három módszer eredményes, de vannak olyan esetek, amikor a wobbler lehet a megoldás.
Van, amikor annyira akadós a terep, hogy a jig fejünk rendszeresen leakad a meder fenéken, a horogszabadítás közepette viszont, szétcsapjuk a pályát. Ilyenkor a megfelelő mélységben vontatható wobbler lehet a jó választás, amit az akadók felett el tudunk húzni. Sokszor horgászom a Dunán partról, és főleg munka után a sötétedéskor, vagy teljesen sötétben. Sok helyen erős kőszórással van megerősítve a part oldal, és ott tapasztalhatjuk, hogy a bedobást követően remekül tudjuk addig emelgetni a gumit a meder fenéken, míg el nem érjük a kőszórást, onnantól már nem szerencsés leejteni a csalit. A beljebb lévő sodrásban húzódó meder eléréshez kellhet akár egy 20 grammos jig fej is, de mire kihúzzuk a kőszórásig a jig -et, a sodrás gyengülésével már túl nehéz lesz, és folyton a kövek közt akadunk el.
Egy őszi ötös.
Nem kell félni, hogy a nagyobb csalikat nem tudja bekapni.
Ebben az esetben is a mélyen járó, felúszó wobbler segíthet ki bennünket. Dobást követően tartsuk meg a wobblert, a sodrás segítségével a kívánt mélységet gyorsan elérhetjük. A sodrás idő közben kinyomja kishalunkat a part felés, és kb. 45 fokos szögben elkezdhetjük a bevontatást. Ha esetleg elérjük a köveket, akkor álljunk le, lassítsunk, hisz először a terelő lapát koppan a kövön. A megállítás követően tartsuk feljebb a bot spiccét, és a felúszó wobbler épp annyira fog megemelkedni, hogy már át tudjuk húzni a kő felett a csalit. Sosem szabad ilyen esetben bele rántani, mert akkor leakadhatunk. Sok dobás, és remélhetőleg kevés wobbler vesztés után érezni fogjuk azt, hogy mikor vagyunk a kövön, és mikor van kapásunk. A süllő, főleg az előzőleg már említett sötétben elindul táplálékot keresni, és a kövek felett vezetett wobblerünk vonzó préda lehet számára. A kapások változóak lehetnek, van, hogy a belső részeken, a meder fenék felett érkezik a kapás, da van, hogy már egészen a part szélében a kövek között ragadja el wobinkat a süllő.
Téli süllő, woblerrel.
Tavakon, hasonló a helyzet, hisz szintén mind két csali jól alkalmazható, plasztik, és wobbler egyaránt. Lágy műcsalikkal méterről, méterre át fésülhetjük az aljzatot, akár a süllőnk szájába is bele ejthetjük a csalinkat. Wobbler esetében viszont, szintén jól meg kell választani a típust, hogy a mélységet megfelelően le tudjuk követni, de ilyenkor lehet hasznos a süllyedő wobbler, amivel a mélységet tetszés szerint megválaszthatjuk. Itt is természetesen áll az állítás, hogy fény viszonyok gyengülésével a süllő elő jön, és vadászni indul, ekkor nem kell rizikóznunk, és olyan vízközt járó wobblerrel is jó fogásaink lehetnek, amelyek nem közvetlen a meder fenék felett mozognak.
Nappal is eredményes lehet megfelelő helyen a wobbler.
A pergető táskámban mindig helyet kapnak a Strike Pro wobblerek, legyen az ismert víz, vagy ismeretlen, sok esetben hozták már meg a halat nekem, váratlan szituációkban is.
Írta: Hodula Tamás
