A hálóba zsúfolt nyűvek esete a pontyokkal. - Imádok minden tavaszt, jó látni, ahogy ébred a természet a hosszú fagy és a jég fogságából. Ez a természet rendje. Titkon az ember mindig előrébb szeretné hozni, csak a maga javára. Ahogy a vizek többsége megszabadul a jégpáncéltól, és egy pár fokot melegedik, a fogások esélye megtöbbszöröződik. Ilyenkor olyan vagyok, mint a megzargatott hangyaboly, én sem találom a helyem. Minden idegvégződésem az alkalmat, lehetőséget keresi. Szeretnék mielőbb a vízparton ülni, a madárzsivaj közepette a picker spicceket lesni.