Akváriumi tartása kihívást jelent, mivel a legfontosabb a megfelelő élőhely kialakítása. Igaz ugyan, hogy kis termetű (csupán 6 cm), mégis nagy, jól beépített akváriumot (legalább 90 literest) igényel. Mivel eredeti élőhelyén korallzátonyok közelében él, ezért ezt a medencében is biztosítani kell számára. Ehhez élőkőre (összecementálódott korallvázakra) van szükség, hogy azon megtapadhasson a korall. Literenként körülbelül 10-15 dkg élőkővel számolhatunk. Az élőkő saját faunával (az állati élet összessége) rendelkezik, mely táplálékul szolgál a mandarinhalnak.

Ez kimondottan fontos, mert a mandarinhal válogatós, nehezen vagy egyáltalán nem fogadja el a mesterséges táplálékot. Apró férgeket, rákokat szívesen fogyaszt. A planáriákat (laposférgeket) is megeszi. Ajánlott számára egy külön etetőedény, ami kis száj nyílással rendelkezik, ennek köszönhetően csak a mandarinhal fér hozzá az abba elhelyezett táplálékhoz. Különös tulajdonsága, hogy megvizsgálja az ételt elfogyasztása előtt. Nagy és kiálló szemei segítségére vannak ebben és segítik a kevés fénynél való evést is, amikor egyéb halfajok, köztük egy-egy ragadozó már elbújt rejtekhelyére így azok nem zavarják őt ebben a furcsa szokásában.

Jellegzetes kék színét fényvisszaverő kék pigmentsejtek adják, az a különleges tulajdonság rajta kívül mindössze csak a pettyes mandarinhalra jellemző. A kék mellett narancssárga, sárga és zöld színek kavalkádja díszíti testét.

A 24-26 Celsius-fokos vízben napközben többnyire az akvárium alján tölti idejét, majd alkonyatkor és éjszaka válik aktivvá.

Az aljzat legyen homokos, mert szeret elbújni és mivel pikkely helyett vastag bőrrel rendelkezik, a puha homokban nem sérül meg a teste. Ennek a fejlődésének az az előnye, hogy más halakkal ellentétben sokkal nagyobb ellenálló képességgel rendelkezik a paraziták okozta megbetegedésekkel szemben.

Akváriumi tartása alatt könnyen szaporítható. A hím egyedek nagyobbak, testesebb alkatúak ezzel egyenes arányban farok- és hátuszonyuk is nagyobb, mint a nőstényeké. Előbbiek fején a narancsszín dominánsabban figyelhető meg. Megkülönböztetésüket mégis legkönnyebben a hátuszonyban található hosszú tüskének köszönhetjük, mely a példányok hím egyedeire jellemző.

Szaporodásuk éjszaka történik, ilyenkor sebes, gyors úszásukkal felkavarják a medence vízét maguk körül, azután kilövik a petéket és az azokat megtermékenyítő spermiumokat. Ez akár egy hónapig ismétlődhet. Az újszülött petéket ajánlott kiemelni egy nevelő medencébe, mert könnyedén elfogyaszthatják őket más halak vagy akár maguk a faj is. A petékből 18 óra alatt lárva fejlődik, azután kb. két hét kell, hogy az ifjú hal teljes pompájával láthatóvá váljon.