Fókuszban a feeder!

Nem egyszerű elkezdeni, annyi mindenről lehetne írni, hogy nem is tudom, hol kezdjem. Bár az alapok sokaknak száraz, magyarázó szövegnek tűnhet, azért ígérem a lehetőség szerint színesítem, és tele tűzdelem ötletekkel. A leghelyesebb talán az lesz, ha a népszerű feederbotos technikával kezdünk. Valljuk be őszintén, ma Magyarországon a legtöbben még fenekezve horgásznak, méghozzá pontyra. Mivel ehhez a módszerhez a feeder-horgászat áll a legközelebb, így törvényszerű, hogy ezzel kezdjük a sorozatot. Majd a későbbiekben sort kerítünk a többi technikára is.

A feeder technika eredete
Mint sok más technika ez is Angliában született, valamikor a nyolcvanas évek elején. Lényegében a népszerű fenekező horgászat egy nagyban lefinomított érzékenyebb, sokrétűbb, változata. Mára egy teljesen önálló, meghatározó technika lett. A névadó „feeder" szó jelentése nem más, mint etetés, etető felszerelés. Tehát nem a rezgő spiccre utal, bár ez a köztudatban összeforrt.

A felszerelésekről általában
Nyilvánvaló, hogy a technika fejlődésével egy újabb, jobb, korszerűbb felszerelések kerülnek a boltokba. Ezeknek a felszerelések elkészítését a vásárló igények, visszajelzések irányítják. Jogosan, hiszen talán minden iparág így működik. Meg vannak a teszthorgászok, akik letisztult ötleteinek megvalósított termékeit a polcokon szintén viszont láthatjuk. Nem szeretnék „anyag" szinten foglalkozni a felszerelésekkel, mert arra úgy gondolom most nincs szükség. Aki megteheti az úgy is a könnyű, gyors botot, esetleg a sok csapágyas orsót fogja megvenni.

A feeder botok
Feeder vagy picker? A működési elv ugyan az, csak a picker botok kivétel nélkül három méternél rövidebbek. A felhasználási területe a finomabb, ill. érzékenyebb (téli-tavaszi), közelebbi horgászatnál kerül előtérbe. A feederbotot nem lehet helyettesíteni semmivel! Annyira speciális a kialakítása, hogy lényegében össze sem lehet téveszteni más típusokkal. Az egész technika gerincét a speciális, cserélhető spicc tag adja, amelyek úgynevezett PUT IN rendszerrel illeszkednek a bottesthez. Bár a botok nagyban különbözhetnek (hagyományos 2 vagy 3 részes, teleszkópos, rövidebb vagy hosszabb) ebben mind megegyeznek. A bot kialakítása sokban eltér a hagyományos fenekező botoktól, ide sorolhatnám a vékonyabb bottestet és a kisebb gyűrűket. A megfelelő méretválasztáshoz készítettem egy egyszerű táblázatot. Így ha tudunk pár adatot a vízről, a halakról, akkor könnyen kikereshető a megfelelő felszerelés.

A spicctagok
A spicc tag helyes kiválasztása a horgászat megkezdése előtt nagyon fontos. Ez a tag egyben a kapásjelző is, így a cserélésével tudjuk finomítani, vagy erősíteni felszerelésünk. Készülhet üvegből vagy karbonból, az előbbi rendkívül hajlékony, az utóbbi viszont roppant strapabíró. Sajnos sok gyártó az egyszerű méret megkülönböztetés végett különböző színekre festik végüket. Ez nem túl jó megoldás, mert a laikus horgászt esetleg a látási viszonyokhoz választ spiccet. Fontos, hogy mindig a víztípushoz és a célhalhoz kell választanunk a spiccet!

Az orsók
Milyen is a jó feeder horgászathoz való orsó? Gyors, nagyméretű dobbal rendelkezik, esetleg mindezek mellett még könnyű is. Hogy miért van ezekre szükségünk? A nagy dobátmérő megkönnyíti a dobást, és visszacsévélésnél is gyorsítja a horgászatot. Az áttétel és a dob-átmérő befolyásolja az egy tekeréssel felhúzott zsinór hosszát. Ha kicsi az áttétel, akkor kevesebb zsinórt, de a halat könnyebben húzzuk. Kevesen választunk súly alapján orsót azért erről is érdemes pár szót ejteni. Ha nehéz, akkor azt hiszi a horgász, hogy esetleg strapabíró darabot tart a kezében. Igaza lehet, de a súly a távdobást is segíti, méghozzá a súly-középpont meghatározásával! A könnyű orsók a cserkelő, vadonjáró horgászatokhoz való. Az orsó méretét a kiválasztott zsinór, és a dobástávolság határozza meg. Általánosságban elmondható, hogy 30-as méretek univerzálisan felhasználhatók. Csapágy tekintetében nem fontos, hogy sokat belezsúfoljanak a gyártók. Inkább az pár darab legyen jó helyen: hajtótengely mindkét végén, a zsinórvezetőnél és a rotornál.

Nyelető-fékkel vagy anélkül?
Merül fel a kezdő horgász fejében a kérdés. A válasz egyszerű, bármelyik lehet jó megoldás. A nyelető-fékes kialakítások inkább a nagyhalas horgászatok alatt lehet indokolt. Az esetleg hirtelen megugró hal, nem tudja lerántani a botot az állványról, ha nyitva van a nyelető-fék. Ennyi érv szól mellette. Esetleg még szóba kerülhetnek harci-fékes kialakítások is. Ezeknek az előnyét a fárasztáskor megugró halnál élvezhetjük, egy apró mozdítás és már tudja is húzni a zsinórt. Találkoztam már olyan feeder horgásszal, aki a harciféket úgy használta, mint egy nyelető-féket. Kapásra várva teljesen nyitott állapotban volt, aztán bevágáskor csak ráfogott a dobra, majd beállította a féket.

Fontos, hogy az országos horgászrend tiltja és bünteti a felszerelések őrizetlenül hagyását.

A fékrendszerről
Nyilvánvaló, hogy a tökéletesen működő fékrendszer, a kezdő horgász számárára kötelező. (Gyakorlott horgászok gyakran behúzott fékkel, nyitott visszaforgás gátlóval horgásznak, erről szót ejtünk a későbbiekben). Hiszen Ők azok, akinek meg kell tanulniuk a hal mozgását figyelni, a felszerelés reakcióját követni és sorolhatnám még (de majd talán egy a következő részben). Az azonban kevés, ha van egy jól működő fékünk, ha az nincs jól beállítva!

A helyes beállításról sokféle vélemény létezik. Egy azonban mindig megegyezik, minden horgászat előtt ellenőrizni kell a beállításokat. Én úgy szoktam beállítani, hogy a dobról három újjal le tudom húzni zsinórt akkor megfelelő. Ugyanis ha a hal megugrik a botot úgy is leengedem, így a zsinórt egyenesen lehúzza. Fontos, hogy az nem jó beállítás, ha tekerés közben enged a fék. Ugyanis ilyenkor semmi más nem történik, csak sodorjuk a zsinórt. Majd később meg rácsodálkozunk, hogy hatalmas gubanc keletkezett dobáskor! Átnéztük tehát a felszerelés gerincét adó botot és orsók fontosabb tulajdonságait. A következő részben részletesen taglaljuk a feeder állványok, botvillák és rod-podok használatát.

Tipp1: Ha felmerül bármilyen kérdés a témával kapcsolatban, akkor az olvasói rovatban szívesen megválaszolom!
Tipp2: Ha a sorozatból összegyűjti a táblázatot, akkor az mindig segítségére lesz, ha kérdése van!
Tipp3: Tévhit, hogy a távoli feederezéskor elveszik a felszerelés érzékenysége! Használhatjuk így is bátran.

Ez a táblázat azoknak szeretne segíteni, akik most barátkoznak a gondolattal, hogy feeder felszerelést szeretnének összeállítani.

Írta és fényképezte: Kocsis László
Megjelent a Pontyvilág Magazin 2009 februári számában