Villantó

A hajnali sötétségben beszálltam az autóba és Délegyháza felé vettem az irányt. Egy jó barátomnak köszönhetően lehetőségem nyílt rá, hogy egy napot eltöltsek a helyi tórendszer egyik kiemelt és csodálatos gyöngyszemén, a Villantó horgásztavon. Az M0-ás autóúton haladva az 51-es útra rátérve eszembe jutott egyik cimborám előző napi kétkedő mosolya. Tudtam, hogy ez a pajzán vigyor a tőle megszokott módon nem lehet alaptalan. Bevallom őszintén, nem tudtam, hogy mire véljem a dolgot, amire végre valahára tapintatosan megkérdezte:„csak nem a nudista strandra mész"? Oké, most már világossá vált és én sem bírtam ki nevetés nélkül: „ötletnek nem rossz, de inkább horgászni megyek".

Délegyháza az 51 sz. főútvonalról könnyedén megközelíthető (Forrás: telepuleskereso).

Megérkezés: a név, hogy „Villantó" ne tévesszen meg senkit, mert nem csak ragadozóhalas horgászatra hivatott. Két különálló tóról van szó, a kisebbik (a névadó) 4 hektáron fekszik és valóban a pergetés megszállottjainak alakították ki, de a nagyobbikat amelynek mérete ennek közel a duplája (7 hektár) már a békés halak szerelmesei vallatják rendszeresen. Én is az utóbbira igyekeztem. Tehát a nyitás előtti pillanatokban sikerült a partra érkeznem, ráadásul abban a megtisztelő és szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a tó egyik gazdája Balázs egy igazán zamatos forró feketekávéval fogadott. Tényleg jól esett. Így utólag is köszönöm. A nedű szürcsölgetése közben egy rövidre fogott beszélgetés alatt próbáltam némi képet és támpontot kialakítani erről a csodálatos tóról és a vízfelszín alatt lapuló népes állományáról. Mintha csak a kora reggeli falatokra várnának. A szűnni nem akaró vircsaftjukkal hamar a figyelem középpontjává váltak és bizony ez felért egy párbajkihívással, amit illetlenség lett volna visszautasítani.

Röviden a tóról: Ezt az egykoron bányászatra használt területet Balázs és Gyula egy éve vették át előző üzemeltetőjétől, ami korábban is már horgásztóként funkcionált. Azóta a kitartó és áldozatos munkájuknak köszönhetően a tavak és környezetük rengeteg pozitív változáson esetek át. A kristálytiszta víz és a rendezett terület első benyomásnál és a megítélésnél rendkívül fontos a számomra. Nos, valóban minden a helyén volt, ahogy az a nagykönyvben megírva „vala". A víz a parttól viszonylag hamar (2-5m-re) hirtelen mélyülni kezd. Átlagmélysége 3,5m. A rendszeres és intenzív telepítéseknek köszönhetően a halállomány jelentős részét pontyok és amurok képezik 1,5-15 kg-os egyedsúlyig, de kárászok és keszegfélék is akadnak benne szépszámmal. Autóval a vízpart közvetlen közeléig lehetőségünk van beállni, ami bizony egy többnapos családi horgászat alkalmával nagy előnyt jelent.

Csendélet a tó körül

Lenyűgöző mennyire tiszta

Kavicságy a parton

Szabadidő és kikapcsolódás: A tavon rendszeresen kerülnek megrendezésre kisebb nagyobb horgászversenyek különböző kategóriákban, (egyéni, családi, női, gyerek stb.) amelyekről a tó saját oldalán tájékozódhatunk bővebben. Bográcsozni és grillezni a vízparton a kijelölt tűzrakó helyeken lehet a tógazda engedélyével. A több napra érkező horgászvendégek részére előzetes egyeztetés alapján sátorozásra is van lehetőség. Bár a tavon a fürdőzés SZIGORÚAN TILOS, a tó szomszédságában lévő strandon mindez engedélyezett, sőt az itt horgászó személyek valamint családtagjaik a szolgáltatást kedvezményesen vehetik igénybe.

Dobni készülő horgász.

A tógazda Balázs is rendszeresen horgászik, eredményesen.

Egy kicsit a horgászatról:

Mivel a korábban már említett párbajon kötelességemnek éreztem megjelenni, kesztyűt azért nem húztam, inkább szélsebesen bevetettem fenekező kézséggel szerelt botjaimat. A víz felé némán meredő spiccek folyamatos bólintása jelezte, hogy kihívóimtól a mai napon bizony nem kapok kegyelmet...

A gyönyörű kiló feletti dévérek gyakori beköszönő vendégek a tavon.

Egy gyönyörű és hibátlan „négyplusszos" tükrös.

Ne feledkezzünk el a fertőtlenítésről sem, ez is a kíméletes bánásmód része!

Tartsunk magunknál pontymatracot, a sekély partszél miatt ez nagyon fontos!

Mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánok.

Írta: Tóth Henrik
Fotó: Demeter Balázs, Tóth Henrik